Szatm�ri Delina: Anyuk�m 

Besz�lget egy kedves id�s asszony,
F�j� sz�vvel hallgatom.
A k�nny a szem�b�l kicsordul,
Hogy ne l�ssam, elfordul.

Felneveled a gyermeked,
Babusgatod, d�delgeted.
Megn� azt�n �szreveszed,
Te m�r nem is igen kellesz.
A dolgaik, m�r ne �rdekeljenek.

De addig-addig szaladnak,
Nyakadba ugranak, hogy szeretetet,
Vagy m�s egyebet kapjanak,
�s Te boldog vagy, hogy adhatsz.

Anyuk�m, beteg a gyerek,
Gyere ha lehet, k�rlek, hogy siess!
M�g f�zz egy kis levest, �hesek,
M�r nincs id�m, dolgozni megyek.

Anyuk�m, elfogyott a p�nzem,
Vacsora est�re, m�r nincsen,
M�g egy kis t�zre val� is k�ne,
Ha elhozatn�d, de j� lenne!

Anyuk�m, a k�rh�zba megyek,
J�n a m�sik gyerek, a ment�s�k m�r j�nnek.

Vigy�zz a kicsikre, m�g odaleszek,
A szennyest is mosd ki m�r, k�rlek!

Anyuk�m, ha hazamegyek, itt lenn�l egy hetet?

Dr�ga gyermekem ez csak term�szetes.
Hogy k�rdezhetsz az any�dt�l ilyet,
Ha sz�ks�ged van r�m, �n mindig itt leszek.

A t�lre tavasz j�n, a munka egy �z�n,
Seg�teni k�ne a kertben, a gaz fel ne verje.
Anyuk�m a dr�ga, a j� Isten �ldja,
 Mire kigondoljuk, m�r megcsin�lja.

A csal�d hazaj�n, mes�lnek hallgatni �r�m.
 Nagyi most r�m figyelj, Nagyi ez nekem kell! 

S az ember sz�v�t �r�m t�lti el,
Persze hogy igyekszel, s mindent megteszel.

Telnek az �vek, a Nagyi dolgozni m�r nem k�pes,
Elfogyott az ereje, gyerekeknek meg az ideje.
Lek�ti a saj�t gyereke, Anyu el van felejtve.
Jaj mit akar any�m, hogy itt �lj�nk a nyak�n,
Nem k�v�nja tal�n? Hisz annyi a dolgunk,
Hogy belebolondulunk!

Nem �n gyermekem,
Csak elfogyott a kenyerem,
Neh�z m�r nekem cipelnem,
Pedig m�g egy kis krumpli is k�ne t�lre.
Ha valaki venne, de j� lenne!
Nincs id�nk, tal�n majd holnap.

A napok m�lnak, a h�pelyhek is lehullnak,
M�g h�lt helye sincs a krumplinak.

Nem mondhatom, hogy rosszak a gyerekek,
Sz�momra �k a legkedvesebbek.
Csak egy kicsit a sz�vem sajog,
Hogyha m�r n�ha �tban vagyok,
Ha �gy �rzem, kirekesztett vagyok.

Felesleges lett�l, a kezed al�l,
M�r nem s�l a kal�cs a keny�r.
�, Te szeg�ny, meg�regedt�l,
Az �szre j�n a szomor� t�l.

Az ajt�don m�r nem ny�lik a f�ny,
Pihenni m�r �gy elmenn�l,
De nem a f�radts�g az oka,
A sors lett mostoha!

�vekkel ezel�tt... Ki gondolta volna?