Szatmári Delina: Milyet? Szépet!

Könyvesboltban jártam a napokban,

S a szót akaratlanul is hallottam.

- Egy verseskötetet kérek! – Milyet?

- Szépet! Olyan beszédest,

Ami megörvendezteti a szívet,

Fátyolossá teszi a szemet,

Amibe a szív is beleremeg.

Olvasni csak ilyet szeretek!

Amiből árad a szépség,

S a másik iránti szeretet,

Mert ez az élet rettenetes,

Hogy milyen sivár lett!

Az emberekből már kihalt a szeretet

Fülembe súgta: Egyetértek?

S mire magamhoz térek,

Fizetett, s gyorsan elsietett.

Az eladó meg is jegyezte,

Fura figura lehetett, mert ilyen könyveket

Manapság már nem igen keresnek.

Pedig lehet, hogy jobbá tenné az embereket,

Az Ő szavával élve – mint egyes „rémtettek”.