
Szatmri Delina: Most tipeg
Egy gyermek lehet brmilyen,
Olyan nincs … egy anynak rossz legyen.
Szve szeretetnek oly nagy a hatalma,
Ha rajta mlna, gyermeknek
Minden szp lma valra vlna.
Egy anynl nincs lehetetlen,
Ha kell, tz gyermeket is felneveljen.
Mgis de sokszor lttunk mr olyat,
A szl ids korra magra maradt.
A csendtl krlvett kegyetlen magnyba,
A ngy fal kz zrva.
Nincsenek mr gyerekek – felnttek –,
Nem rnek r, mind elmentek.
Egy vben egyszer van egy nnep,
Amit gy hvnak, hogy szeretet,
S ilyenkor remeg szvvel vrja,
A szeretet htha rtallna.
Az emlkeibl mert,
Amitl egyre jobban fj a szv.
Eszbe jut, mikor gyermeke elszr mondta:
Mama. Leste, vrta, htha jra mondja,
S v volt a vilg sszes boldogsga.
Amikor elszr felllt, amikor tipegett,
Anyai szve, hogy remegett – taln eleshet –,
Fltn vta, karjaival krbefogta,
Szeretett cskkal osztogatta, mert tudta:
A vilg legdrgbb kincst kapta
Abba a pillanatba.
Most tipeg! Felntt gyerekek,
Ugye l a szeretet, amirl elmondhatja:
reg napjait a boldogsg most is beragyogja.



|