Nagyon szép az oldalad! Látom sokan eljöttek ide! :) De hány éves vagy?
2008.11.12. 11:19
„Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
A múlttal nem szabad törődnöd,
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Minthogyha újjászülten élnél.
Mit akar? - kérd meg minden naptól.
És minden nap felel majd akkor:
Tetteidnek tudjál örülni,
Más tetteit tudd megbecsülni;
Főként ne gyűlölj egy embert se,
S a többit hagyd az Úristenre!”
(Johann Wolfgang von Goethe)
Drága Sissikém!
Nagyon remélem, hogy jó Vagy, semmi baj! Sajnos, a jó időnek lassan vége, jön az eső, de azért mára még kívánok derűs, szép napot! Szeretettel gondolok Rád, puszillak: Gerti
2008.11.12. 04:51
Lábnyomok
Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
Két pár lábnyom a parti homokon,
ahogy ő mindig ott járt énvelem.
De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen, ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.
Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
„Amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem, Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
mindennap ott leszel velem.
S most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma látszik
ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínségben?”
Az Úr kézen fogott, s szemembe nézett:
„Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért láttad csak egy pár láb nyomát,
mert a legsúlyosabb próbák alatt
téged vállamon hordoztalak!”
2008.11.09. 06:27
Csodálatos napot:)
Kati és Macsekok
2008.11.08. 23:41
Szuhanics Albert Mindig megtalálsz engemet Amikor fáradt vagy nagyon,
s nincsen már, aki felkeres,
mikor gond ül az arcodon,
mindig megtalálsz engemet!
Amikor szomorúság gyötör,
úgy kell a vigasz, mint a víz,
mikor a bánat súlya összetör,
akkor is mindig bennem bízz!
Amikor nincs ki meghallgat,
pedig beszélni kell neked,
melletted mindenki elballag,
gyere, keress meg engemet!
Amikor nem kell más, csak mosoly,
s mindenki rideg, mint a jég,
mikor mindenki túl komor,
akkor is hozzám gyere még!
Néha csak jó szó kellene,
valaki fogja meg kezed,
s nincs senki, kitől megkapod,
hívjál, én ott leszek veled!
Amikor váratlan öröm ér,
senki nincs, kivel megosztanád,
vagy talán rád tör egy szenvedély,
hadd legyek néked társaság!
Ha magány kínozna bús éjjelen,
vagy útra kelnél, de nincs kivel,
mindig számolhatsz énvelem,
veled megyek, ha menni kell!
Ha elvesztenéd mindened,
s már hited sem maradna meg,
ne feledj, számíthatsz énreám,
megtalálsz mindig engemet!
Drága Sissi
Látom, hogy Te "csak"látogatod az oldalamat, azért én
itt hagyom Neked ezt a szép versemet, képemet.
A szívem minden szeretetével
kívánok nagyon szép hétvégét Zsóka
2008.11.08. 23:24
Drága Barátném!
Ne haragudj hogy eddig nem jöttem de most már másodszorra kellett újratelepítem a gépet, állandóan vírust kapok.
Nagy szeretettel gondolok rád és puszillak: Isa :)
2008.11.08. 18:24
Hiszek a napban, ha nem is látom fényét.
Hiszek a szeretetben , ha nem is érzem sehol.
Hiszek Istenben akkor is, ha halgat.
Asszonyom önnek gyönyörű lángvörös hajú gyermeke született.
Doktor úr kérem, segítsen, mert én fekete vagyok és a férjem is az.
Amint meglátja a gyereket, azonnal rájön hogy megcsaltam, sír az
asszonyka. Az orvos megsajnálja, és megígéri, segít neki. Eljön a nagy
pillanat, apuka látni szeretné a gyermekét. A doki behívja az orvosi
szobába és így fordul hozzá: Uram lenne egy pár kérdésem, mielőtt
látja a gyermekét.
Hányszor szeretkezik ön a feleségével, naponta?
Azért annyira nem sűrűn doktor úr.
Hetente?
Hát azért annyira sem sűrűn doktor úr.
Akkor mégis hányszor?
Hát havonta kétszer- vallja be a férj.
Na akkor kedves apuka most bemegy a szülőszobába és megnézi mit
művelt azzal a rozsdás szerszámával.
Drága Sissikém
Kívánok nagyon szép, őszi napokat millió puszim Zsóka
2008.11.04. 05:53
Reményik Sándor
Mindennapi rózsáinkat…
Te így imádkozol:
A mi mindennapi rózsáinkat
Add meg minekünk ma.
Add, hogy a kenyér mellett rózsa is legyen,
S add Istenem, hogy békében megéljünk
Több rózsán és kevesebb kenyeren.
Te így imádkozol,
Megtoldva csendesen a Miatyánkot.
És Jézus, a Miatyánk Poétája
Szelíden néz e rózsaszín imára –
És helybenhagyja a Te betoldásod.
Emlékezzünk elhunyt szeretteinkre. Megkondul a harang, sötét már az ég,
Villám szakítja át sötét, nyugodt vizét.
Ráborult az éjszaka a Földre,
Fehérlenek a sírok a temetőben.
Itt is ott is kicsi fények gyúlnak,
Az emlékezés virágai kinyílnak.
Templomba indul a hívők serege
Világítanak a fények a temetőben.
Zúg az orgona, ajkakon zeng az ének,
Istenhez szállnak az emberi szívek.
Elhunytakért is hangzik egy kérés a lelkekben,
Világítanak a fények a temetőben.
Folyik a szertartás, az idő szalad,
Estére a sok ember hazaballag.
Csendben töltik az időt családjuk körében,
Világítanak a fények a temetőben.
Másnap a felnőttek munkába sietnek,
A rohanó világba újra belevesznek.
Az emlékek, s a családi béke eltűnőben,
Kialudtak újra a fények a temetőben.