-- Van öröm, mely soha nem apad,
S ez az öröm: add másoknak magad!
Míg élsz, magadat mindig adhatod,
Adj jó szót, vigaszt, s ha van, falatot!
Derűt, tudást vagy békülő kezet,
Mindez tied. Add másnak s nézheted,
Hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,
Meggazdagítva lelked asztalát!
szeretettel gondolok rád . Margó
Bölcs! szőr köntöst ölts, örömödhöz több örömöt tölts:
Könnyözönök közt nyögj, s jöjjön öröm könyörögj.
Úgy kurucúl bút futsz, úgy rút bún túl kurucúl jutsz;
Ugy múl rút hurutunk, s burkusul uccu! futunk.
Értelmesben
Te ki bölcs vagy, ne vágyj pompás köntösökre
Se felettébb való bolond örömökre.
Se szomorú sorsod közt kétségbe ne ess
Minden jót Istentől kérj, hogy boldog lehess.
Úgy minden szívfojtó eseteken túl jutsz
S ellenségeiden vitézül által futsz.
Mendegélt az úton egy ember, a lova meg a kutyája.
Egyszer egy hatalmas vihar kerekedett, és mellettük belecsapott egy fába a
villám.
Mindhárman meghaltak. De az ember nem vette észre, hogy már elhagyta az élők világát, és tovább bandukolt a két állattal. Néha időbe telik, míg a
halottak megszokják új helyzetüket. . .
Nagyon hosszú volt az út, emelkedőn kellett menniük, a nap is erősen tűzött,
csorgott róluk a verejték, és rettentő szomjasok voltak. Az egyik kanyarban
végre észrevettek egy hatalmas márványkaput, amely egy arannyal kikövezett térre nyílt.
A tér közepén egy kút állott, amelyből kristálytiszta víz csordogált.
A kapuban egy férfi őrködött. A vándor odament hozzá, és megszólította:
- Jó napot.
- Jó napot - felelte az őr.
- Miféle hely ez, hogy ilyen gyönyörű?
- Ez itt a mennyország.
- Milyen jó, hogy a mennyországba jutottunk! Nagyon szomjasak vagyunk.
- Lépjen be nyugodtan, itt annyit ihat, amennyit csak akar.
Az őr a kútra mutatott
- A lovam és a kiskutyám is szomjasak.
- Nagyon sajnálom - mondta az őr. - Állatok nem léphetnek be ide.
Az ember nagyon elkeseredett, mert rettenetesen kínozta a szomjúság, de nem akart egyedül inni. Megköszönte hát az őrnek, és továbbment.
Megint sokat gyalogoltak fölfelé, és már teljesen ki voltak merülve, amikor
megérkeztek egy másik helyre, amelynek egy ócska kapu volt a bejárata.
Mögötte poros földút volt, kétoldalt fákkal. Az egyik fa árnyékában hevert egy férfi, az arcát eltakarta a kalapja, valószínűleg aludt.
- Jó napot - köszöntötte a vándor.
A férfi félretolta a kalapját, és biccentett.
- Nagyon szomjasak vagyunk, én, a lovam és a kiskutyám.
- Van ott egy forrás a kövek között - mondta a férfi, és megmutatta nekik a
helyet.
- Igyanak csak kedvükre.
Az ember, a lova meg a kutyája odamentek a forráshoz, és sokáig ittak.
Aztán az ember visszament a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki.
- Jöjjenek csak nyugodtan, bármikor - felelte a férfi.
- Egyébként hogy hívják ezt a helyet?
- Mennyország.
- Mennyország? Az nem lehet! A márványkapu őre azt mondta, hogy az ott a
mennyország!
- Az nem a mennyország. Az a pokol.
A vándor megdöbbent.
- Meg kellene tiltaniuk, hogy ők is ugyanezt a nevet használják! Ez a téves
információ óriási zűrzavart okozhat!
- Bizonyos szempontból viszont nagy szolgálatot tesznek nekünk. Ugyanis ott maradnak azok, akik képesek elhagyni a legjobb barátaikat. . .
Most egy ideig nem leszek net közelben, elutazok, addig is vigyázz magadra, és szép hetet kívánok szeretettel: Kalypszo:)
2008.09.04. 14:44
Napsugár Ékszer
Ha benne lennél egy banner vagy button cserében akkor jelezd a vendégkönyvembe.
Drága Sissikém!
Nagy szeretettel gondolok Rád, és szép, nyugodt napot kívánok! Nem merem elkiabálni - mivel a rettenetes kánikula elmúlt -, valamelyest javult az állapotom, de még kimozdulni nem tudok (nehéz ülni-állni). Sok a restanciám, de igyekszem pótolni - Neked is adós vagyok a levéllel. Vigyázz Magadra és Szeretteidre! Sok-sok puszi és ölelés: Gerti
2008.09.03. 19:16
Kellemes estét,és jó éjszakát kivánok.Puszi.Szupernagyi
2008.09.03. 10:46
Emlék
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
Juhász Gyula
Kedves Sissi!
Köszönöm a látogatásodat, kívánok neked kellemes
és szép napokat.
Laca
2008.09.03. 07:44
Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Mit szólnál, ha szereznék napi +40 látogatót az oldaladra INGYEN??
Egyetlen kérésem lenne csupán az oldalad jobb felső sarkában elhelyezni egy oszlopos Etarget hirdetést, mely csak 2reklámot jelenit meg egyszerre, igy kevés helyet foglal!
Szervusztok hűséges barátaim!
Neharagudjatok, de az időm nagyon kevés volt...nem csak a látogatásokhoz, de az oldalamhoz is...
Akinek fontos voltam és megkérdezte miért, annak válaszoltam.
Remélem most kicsit lazább lesz minden, így tudok jönni és
az oldalamat sem hagyom magamra.
Mindenkinek köszönöm a látogatást, és mindenkit szeretettel ölelek: Mado
Free Comments and Graphics
2008.09.01. 17:33
Kedves Sissi! Kívánok nagyon szép hetet Neked első "film" alkotásommal!
Kis madarat fogtam én a tenyeremben.
Öleltem csókoltam annyira szerettem.
Jöttek más madarak szárnyukkal repesve.
De csak ő érdekelt ott a tenyerembe.
Tudtam sok madár él, szerte a világon.
Én csak rá vigyáztam, hogy ő meg ne fázzon.
Aggódtam érte mindennap remegve.
És fogva tartottam itt a tenyerembe.
Azt hittem boldog,hogy mellettem, élhet.
De sorsát tönkretettem talán szegénynek.
Mert ő szomorú volt, boldogtalan nagyon.
Én egyet nem engedtem azt, hogy szárnyalhasson.
Ekkor kinyitottam végleg a tenyerem.
Hagytam, hogy repüljön szabadon fesztelen.
És mikor elrepült megnéztem a kezem.
Láttam, hogy sír könnyezik tenyerem.
De mégis boldog voltam mélyen itt legbelül.
Mert láttam ő is boldog azért, hogy repül.
Mikor már fönt járt magasan az égbe.
Tenyerembe esett pici búcsú könnye.
Ezután bezártam végleg tenyeremet.
Hogy örökké őrizzem azt a kis könnycseppet.
Mert emlékét itt hagyta mélyen a szívemben.
Nem lesz soha többé madár tenyeremben.
Drága Sissi
Kívánok nagyon szép délutánt, és csodás hetet Zsóka
(Miután már nem tudtam elviselni, amik a gportálon értek
az oldalamat lassan bezárom, és elhoztam az új oldalam linkjét,)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
